Fájdalmas csúsztatások sorozatát produkálta legutóbbi blogbejegyzésében Ožvald Erzsébet, a Most-Híd oktatási szakértője a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának hétvégi nyilatkozatával kapcsolatban. Mindezek okát elsősorban a kényszerreakció gyorsaságában látjuk, másrészt „savanyú a szőlő” – mintha a megszólaló irigykedve figyelné, hogy mi nem félünk aláírásgyűjtés érdekében megszólítani a magyarságot. A szerző azt sem igazán fogta fel, mit tartalmaz az MKP OT határozata. A nyilatkozatokban ugyanis sem a kisiskolák helyzetéről, sem oktatási reformról, sem a szülőknek tett ígéretekről nincs szó.
A Magyar Közösség Pártja Čaplovič miniszter kijelentéseit és a már megtett lépéseit úgy ítéli meg, hogy a tárcavezető ténykedése egyértelműen a központosítás, az állami befolyás növelésének irányába mutat. Ez pedig kedvezőtlen folyamat a magyar tannyelvű iskolákra nézve. Aki ezt nem érzékeli, politikai rövidlátásban szenved. Lásd: még a jelentős Smeres befolyás alatt álló Szlovákiai Városok és Falvak Társulása is kifogást emelt ez ügyben.
Ezért döntött úgy az MKP, hogy az önkormányzatok képviselőivel, oktatásügyi szakértőkkel, az iskolák pedagógusaival és az iskolatanácsok tagjaival karöltve felemeli szavát az önkormányzatok iskolafenntartó szerepének megtartásáért. Sajnálatos, hogy a Most-Híd vezetői így viszonyulnak ehhez a kezdeményezéshez, mert a petíciós bizottság összeállításakor az ő képviseletükre is gondoltak a szervezéssel megbízott MKP-s személyek. Bízunk benne, hogy felülbírálják jelenlegi álláspontjukat, és csatlakoznak az indítványhoz.
Ugyanakkor amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a bejegyzés szerzője összetéveszti a decentralizáció folyamatát a jogalanyiság megszerzésével, s ennek kapcsán méltatlan hangnemben szól az 1994 és 1998 között leváltott igazgatókról. Ezzel szemben a valóság az, hogy az iskolaigazgatók − akikről Berényi József beszélt − a szlovák kormány arrogáns politikájának lettek áldozatai, mert a Mečiar-Slavskovská - érában szembe mertek menni az akkori hatalommal, és "jutalmuk" a leváltás lett. Például Tóth Sándort Rozsnyón azért váltották le, mert a kormány kifogásolta, hogy az SZMPSZ ülése magyar nyelven zajlott. Pék Lászlót Galántán, Szigeti Lászlót Párkányban, Kovács Lászlót Somorján azért, mert petíciót fogalmaztak meg az alternatív oktatás tervezete ellen. Novák Ferencet Bátorkeszin és Varga Lajost Búcson azért menesztették, mert ragaszkodtak a kétnyelvű bizonyítványok kiadásához. Fontosnak tartjuk hát, hogy a Most-Híd szakértője kérjen bocsánatot az érintett személyektől. A polgármester asszony memóriája egyébként is némi frissítésre szorul, ugyanis a decentralizáció valójában 2002-ben ment végbe, amikor az önkormányzatok lettek az oktatási intézmények fenntartói. Dušan Čaplovič most ezt a döntést akarja megváltoztatni, és visszahozni a korábban érvényes modellt.
Fájó, hogy éppen egy iskolaigazgatóból lett polgármester nem tud különbséget tenni alapvető fogalmak és az oktatásügyben lezajlott folyamatok közt. Attól tartok azonban, hogy vagy tudatosan él a csúsztatás eszközével, vagy rossz helyről szerzi információit. A tanulság ebből az lehet, hogy az eredeti forrásból kell meríteni.
A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke
Kép: ujszo.com
