Az elmúlt héten egy meglepő hírt közöltek a MOST-Híd párt berkeiből, miszerint tervezetet készítettek a közoktatási törvény módosítására, amely szabályozná a nemzetiségi sajátosságokat. A részletekből az derül ki, hogy a javaslat három területet érint. Elsősorban felsorolja azokat a tantárgyakat, amelyeket a szlovák tanítási nyelvű iskolákban "másként oktatnak" (sic!), kijelöli azokat a pedagógiai és egyéb dokumentumokat, melyeket kétnyelvűen, illetve csak a tanítás nyelvén kellene vezetni, végül a földrajzi nevek tankönyvi használatának módját próbálja meghatározni.

Mivel régi problémáról van szó, mely jelentős mértékben érinti a pedagógusok mindennapi munkáját, önmagában még örvendetesnek is nevezhetnénk az információt, érdemes azonban a hír hátterét alaposabban is megvizsgálni.

Nincs garancia

A MOST-Híd szakértőinek javaslata a sajátos tantárgyak felsorolásán kívül gyakorlatilag semmilyen garanciát nem eredményez, amely biztosítaná, hogy nem a szlovák tankönyvek fordítását kapnák a nemzetiségi iskolák, vagy nem a minden iskolára vonatkozó központi tanterv alapján kellene oktatniuk. A tervezet ugyanis annyira pontatlan és következetlen, hogy ezt a javaslatot nem terjeszti ki a tantervekről és a tankönyvekről szóló paragrafusra.

A földrajzi nevek használatára tett előterjesztés alig különbözik a jelenlegi gyakorlattól, amelyet a parlament 2009. februárjában Berényi József és Szigeti László kezdeményezésére alakított ki. Bár abban az időben az MKP ellenzéki képviselői által beterjesztett javaslatot a SMER némileg megváltoztatta, a köztársasági elnök vétója ellenére másodszorra is zöld utat kapott, a 31 kormánypárti (SNS, HZDS) honatya − a törvény eltörlését indítványozó − beadványát pedig 2010. szeptemberében az Alkotmánybíróság is elutasította.

A kétnyelvűség terhei egyenlőtlen bánásmódot eredményeznek

A dokumentáció vezetésével kapcsolatban 2010-ben már az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is felhívta rá a figyelmet, hogy túlzott a kétnyelvűségre vonatkozó szabály, mely külön terhet ró a pedagógusokra és az intézményekre, így a nemzetiségi iskolákkal szemben egyenlőtlen bánásmódot eredményez. Erre a MOST-Híd politikusai közül egyedül a pártból azóta távozó Pfundtner Edit reagált, de 2010. december 9-én tett javaslatát, melynek értelmében a kérdést az oktatási miniszter és a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes közös rendelete szabályozta volna, a parlamentben mindössze 16 képviselő támogatta. Ehelyett olyan módosítást fogadott el a kormánykoalíció, melynek oszlopos tagja volt a MOST-Híd, miszerint a kulturális és az oktatási miniszterek közös megegyezése alapján kialakítandó jogszabály szellemében rendeződik a probléma. Ma már tudjuk, hogy a rendelet azóta sem született meg, a mindennemű dokumentáció pedig továbbra is kétnyelvű maradt.

A Magyar Közösség Pártja fontosnak tartja, hogy mind a szlovák, mind a nemzetiségi szakmai szervezetek bevonásával megvitassa az oktatásügy legjelentősebb kérdéseit, és az egyeztetések eredményeképp a közoktatásról szóló, már születése pillanatában vitatott, 2008 óta pedig folytonosan foltozgatott jogszabályt felváltsa egy modern, a nemzetközi dokumentumoknak és az európai gyakorlatnak minden tekintetben megfelelő törvény. Meggyőződésünk, hogy a MOST-Híd által kínált tervezet csupán kozmetikai beavatkozás. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a több, mint 160 törvénycikkből álló jogszabályban mindössze a 13. paragrafusig jutottak el a javaslattevők. Igaz ugyan, hogy ezek a leginkább fontosak a nemzetiségi oktatás szempontjából, ám mindenképpen érdekes és szembetűnő, hogy ahhoz a bekezdéshez már nem nyúltak hozzá, amely a nemzetiségi oktatásban részt vevők elsődleges jogaként az államnyelv elsajátítását említi. Az is sokatmondó, hogy a párt honlapjának egyéb nyelvű mutációin a törvényjavaslatról szóló hír nem olvasható.

Végezetül: Vajon miből gondolják a MOST-Híd politikusai, hogy ha ebben az ügyben kormánytagként 16 szavazatot sikerült begyűjteniük (mert ugye erre sem volt politikai akarat), ellenzékben majd nagyobb sikerrel járnak? A tervezet sorsát egyébként is sugallja Ožvald Erzsébet Új Szónak tett kijelentése, miszerint "Čaplovič majd megmondja, mehet-e a parlament elé vagy nem"...

A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke