Lassan két napja folyik a vita arról, ki akarja jobban Berényi József megyeelnökké választását; anyapártja, az MKP, netán a Most-Híd vezetése. Zajlik a levelezés, hol az egyik, hol a másik oldalról szivárognak ki információk, hogy kinek, hol és hogyan, illetve milyen szinten kellene (esetleg nem kellene) tárgyalnia a támogatásáról, közben elhalványul a lényeg. Attól tartok, hogy egyeseknek pont ez a szándéka. Még akkor is, ha időközben napvilágot látott a hír: megegyeztek a két párt megyei szintű vezetői.

Hogy ezzel véget ér-e az üzengetés, azt nem lehet tudni, hiszen gyorsan akadt egy újabb gumicsont, a Most-Híd EPP-felvétele, amiről a kommentelők már ki is fejtették véleményüket, holott az MKP részt sem vett a szavazáson. Persze ahogy a híres angol filozófus, Bertrand Russell mondta: „A legszenvedélyesebb viták olyan dolgokról folynak, melyekre nézve egyik félnek sincsenek kétségbevonhatatlan bizonyítékai.”

De vissza a témához: A választások első fordulóját követően, amelyben Berényi az adatok összegzésének finisében Ivan Uhliarikot és Nagy Józsefet is megelőzte, s ezáltal kivívta a lehetőséget, hogy november 23-án megmérkőzzön Tibor Mikušsal, elkezdődött az esélylatolgatás, egyúttal pedig megindultak a találgatások. A Nagyszombat megyei önkormányzatban a Magyar Közösség Pártja ugyanis az előző időszakhoz hasonlóan 11 mandátumot szerzett, ennek köszönhetően a második legerősebb frakciót alakíthatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MKP gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált a megye jövőbeli irányításában. Mivel ez a tény többeknek nem igazán tetszik, így különböző eszközökkel próbálják ennek jelentőségét bagatellizálni, illetve a helyzetet sajátos eszközökkel megváltoztatni. Ez persze legyen az ő gondjuk!

Az érdekes és fontos kérdések közé − melyekre gyorsan érdemleges választ kellene adni − jelen pillanatban elsősorban az tartozik, kik és milyen formában állnak be Berényi József mögé, hogy hozzásegítsék a történelmi sikerhez. Az SDKÚ-DS a magyar jelölt támogatására szólította fel tagjait, a KDH szimpatizánsai lelkiismeretére bízza a döntést. A hidas vezetők még az első kör előtt tettek egy nagylelkű ajánlatot, miszerint ha Berényi jut a második fordulóba, támogatni fogják őt. Igaz, az esetleges segítségnyújtás módját akkor még nem konkretizálták, de azóta bejelentették, hogy szívesen átengednek neki 47 óriásplakát-felületet, ami már egyébként is korábban ki lett fizetve. Hálátlannak tűnhet, aki ezt kevesli vagy elutasítja. Így aztán a tárgyalódelegáció (Berényi távollétében) rá is bólintott az ajánlatra. Megtörtént a kézfogás.

Egy dolog viszont teljesen érthetetlen. (Vagy talán mégsem?!) Ez pedig a narancsszínű mérhetetlen visszafogottság. Nagy József ugyanis 2013. október 11-i interjújában szó szerint ezt nyilatkozta: "A megyei választáson kulcsfontosságú a mobilizáció." Persze senki sem kérte a Most-Híd képviselőit, hogy nyilvános rendezvényeket tartsanak Berényi istenítésére. Senki nem akarja, hogy plakátokat, szórólapokat nyomtassanak a két párt logójával, ahol saját költségen hirdetik az áhított együttműködést. Az viszont joggal és méltán elvárható, hogy küldjenek egyértelmű és folyamatos jelzéseket a választóiknak, miszerint nem maradhatnak közömbösek, azok se, akik esetleg az első fordulóban otthon maradtak. Az se kerülne sok pénzbe, ha kihasználnák a közösségi hálót, az elektronikus postát, az internetes lehetőségeket. Elegendő lenne egyetlen láncüzenet. Elegendő lenne, ha felkérnék ismerőseiket, minél többször igyekezzenek azt megosztani és eljuttatni a megye minden választópolgárához. Mindegy, hogy érdekből vagy meggyőződésből teszik.

A ma megkötött egyezség ugyanis csak akkor nyer értelmet, ha valóban a siker érdekében született, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a támogatott fél megítélésének javításához. Akkor lesz hiteles és hihető, hogy a Híd politikusai tényleg segíteni szeretnének, ha a táblák felajánlása mellett felvállalják ezt a fajta mozgósítást is. Mert ha a támogatás ezen a szinten megreked,  nehéz lesz szabadulni attól az érzéstől, miszerint a valós motívum csupán annyi: dögöljön meg a szomszéd tehene is...